Görögország felszínét 1500-2000 m magas, kopár, karsztos hegyek és a közéjük ékelődött kisebb-nagyobb termékeny medencék jellemzik. Partvidékét kis szigetekkel, öblökkel tarkított, kiterjedt szigetvilág övezi. Az ország két fő éghajlati körzethez tartozik, mégpedig a magas hegyvidékek és a keleti medencék éghajlata kontinentális, a többi része meleg nyarú mediterrán éghajlatú. A csapadékellátottság tekintetében a nyugati része általában bőséges csapadékban, ide tartozik a ,, zöld mediterrán klímának " tipikus képviselője a közkedvelt üdülőhely Korfu szigete is. Az ország keleti vidékeire jóval kevesebb csapadék jut. A forró nyár általában felhőtlen, az oda utazók sok napsütésre számíthatnak. Az év folyamán a zivatarok eloszlása nagyon szeszélyes, például Theszaloniki térségében 28, Korfu szigetén általában 16 napon szokott előfordulni zivatar. Nyáron általában északi szél fúj, melyet methéniának neveznek, és gyakran kísérik viharos széllökések. A fürdeni vágyók a nyugati partvidéken kissé hűvösebb tengerben úszhatnak, a víz júniusban és szeptemberben 21-22 °C fok, júliusban és augusztusban 24 °C körüli. A keleti partvidéken kellemesebb, melegebb a tenger vize, ott többnyire 23-26 °C közötti. A legmelegebb augusztusban, amikor 26 °C-os tengerben mártózhatnak meg a nyaralók.
